A Szahara sivatag felett június közepén felszálló kolosszális porfelhő több mint 4000 mérföldet söpört át az Atlanti-óceánon, és most azzal fenyeget, hogy köddel és egészségügyi következményekkel jár az Egyesült Államokban.
A felhő annyira feltűnő, hogy könnyen látható a Földről készült felvételeken, amelyeket a Deep Space Climate Observatory űrszonda készített egymillió mérföldes távolságban keringve.
A Szahara feletti légkörben erős feláramlások hatalmas mennyiségű port lengtek fel 2020. június 13-án vagy annak környékén. A felhőt aztán az uralkodó szelek felkapták, és nyugatra, az Atlanti-óceán fölé fújták, végül elérte a Karib-térséget.
“Normális esetben évente több százmillió tonna port szednek fel Afrika sivatagjaiból és fújnak át az Atlanti-óceánon” – írja a NASA. “Ez a por segít a karibi tengerpartok építésében és trágyázza a talajokat az Amazonas vidékén. Észak- és Dél-Amerika levegőminőségét is befolyásolhatja.”
A felhő vezető széle néhány nappal ezelőtt elérte a Karib-tenger keleti részén fekvő szigeteket. Tegnap egy Twitterre feltöltött videón látható volt, ahogy a porból származó sűrű barna köd borítja Barbados fölött a homályt. Egy másik videón a Puerto Ricó-i San Juant beborító felhő látható.
Amint a felhő Puerto Rico és a Karib-tenger nagy része fölé sodródott, a GOES-16 meteorológiai műhold követte:
Az animáció (amely háromszor ismétlődik) a műhold által 2020. június 22-én készített képekből áll. A homokszínű por nyomai egészen Közép-Amerikáig láthatók nyugatra.
A felhő június 24-én, szerdán kora reggel kezdődően Texas és Louisiana felé tart.
A legnagyobb koncentrációjú por valószínűleg péntek délutánra érkezik. Ez gyönyörű naplementéket hozhat – de potenciálisan súlyos egészségügyi hatásokat is.
“Az olyan alapbetegségben szenvedőknek, mint az asztma, a krónikus hörghurut és a tüdőtágulás vagy a COPD, érdemes a naplemente fokozott látványát beltérben, szűrt levegővel élvezniük, vagy védőmaszkot viselve, ha a szabadban tartózkodnak” – mondta Charles Preston, a louisianai St. Tammany Parish halottkémje, akit a Nola.com cikke idéz. “A digitalist tartalmazó rókagombavirághoz hasonlóan ezek a naplementék is gyönyörűek, de halálosak lehetnek.”
Az ilyen porfelhők egyáltalán nem szokatlanok – bár ez a mostani különösen intenzívnek tűnik. A “szaharai légréteg” néven ismert jelenség eredményeként keletkeznek.
A SAL egy nagyon száraz, poros légtömeg, amely a Szahara sivatag felett képződik, általában június közepén kezdődően – ahogy ez is. A poros légréteg általában körülbelül 2-2,5 mérföld vastag, és a felszín felett körülbelül 1 mérfölddel van az alapja.
“A szaharai légréteghez kapcsolódó meleg, szárazság és erős szelek bizonyítottan elnyomják a trópusi ciklonok kialakulását és erősödését” – írja a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal. Az aktivitás általában június végétől augusztus közepéig tetőzik, majd augusztus közepe után alábbhagy.”
A szaharai légréteg kitöréséből származó por, amely az Atlanti-óceán szigetei fölé fújva feltűnő mintázatokat hozhat létre a folyásirányban. Ezeket a hosszú spirális örvényláncokat “von Kármán-örvényeknek” nevezik, Theodore von Kármán magyar-amerikai fizikusról elnevezve, aki elsőként írta le ezek kialakulását.
Amint a szél átfúj egy olyan jellegzetességen, mint egy óceánból kiemelkedő sziget, a légáramlás hajlamos arra, hogy váltakozó forgásirányban elterelődjön körülötte. Az így létrejövő örvénylő mintázatot gyakran látjuk a felhőkön lefelé. Ebben az esetben a porban, amelyet nyugat felé sodor a szél.