A világon jelenleg több mint 91 millió iskolás gyermek él elhízottan – és az Egyesült Királyság az elhízás tekintetében az első 20 ország között van. Az Egyesült Királyságban a gyermekek elhízási aránya az általános iskolai évek alatt megduplázódik – majd a középiskolában ismét megnő.
Ez részben azért van, mert az Egyesült Királyságban a tizenévesek rossz minőségű, tápanyagokban szegény és feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrendet fogyasztanak. Valójában az angliai lányok nem jutnak a reproduktív és általános jó egészséghez szükséges alapvető tápanyagokhoz (A-vitamin, folsav, vas). A fiatalok általában legalább öt, a fejlődéshez, az immunitáshoz, a hangulathoz és az energiaszinthez szükséges mikrotápanyagból is keveset fogyasztanak.
A tizenévesek az Egyesült Királyságban fogyasztják a legnagyobb mennyiségű hozzáadott cukrot és cukros italokat is az összes többi korcsoporthoz képest. A tizenévesek fogyasztják a legnagyobb mennyiségben a reggelizőpelyhes termékeket (amelyekről szintén ismert, hogy tele vannak cukorral) és az édességeket is. Az Egyesült Királyságban a tizenévesek mindössze 4%-a felel meg a napi rostbeviteli ajánlásoknak. Ez aggasztó, mivel az élelmi rostok összefüggésbe hozhatók a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a rák kockázatának csökkenésével. A fiatalok a napi ajánlott öt adag gyümölcsből és zöldségből is csak körülbelül két és fél adagot fogyasztanak.
A kutatások azt is mutatják, hogy a hátrányos helyzetű tinédzsereknél alacsonyabb a mikrotápanyag- és rostbevitel, mint tehetősebb társaiknál. Az Élelmiszer Alapítvány agytrösztjének megállapításai pedig azt mutatják, hogy az Egyesült Királyságban közel 4 millió gyermek él olyan háztartásban, amely nehezen engedheti meg magának, hogy elegendő gyümölcsöt, zöldséget, halat és más egészséges élelmiszert vásároljon a hivatalos táplálkozási irányelvek betartásához.
Az ilyen típusú táplálkozási szokások nemcsak a tizenévesek fizikai egészségére lehetnek negatív hatással, hanem a mentális egészségükre is. A kutatások szerint az alultáplált tizenévesek kisebb valószínűséggel teljesítik ki az iskolában rejlő lehetőségeiket, és nagyobb valószínűséggel szenvednek rossz mentális egészségtől.
Miért a rossz döntések?
A pubertással együtt járó agyi változások azonban egybeesnek a középiskolába való átmenettel, és ezek a változások minden területen befolyásolhatják a hozzáállást és a viselkedést – beleértve az egészséges táplálkozást is. A beilleszkedés vágya erős, és az egészséges ételek kedvelését a tizenévesek “uncoolnak” tekinthetik. A fiatalok az iskolai napon belül is nagy jelentőséget tulajdonítanak a társasági időnek. Sok tinédzser pedig úgy írja le az iskolai étkezdét, mint egy megfélemlítő helyet, ahol rossz az ételválaszték, és ahol a tanárok kóborolnak – így inkább elkerülik ezt a helyet. Az iskolai étkezdékben gyakran hosszú sorok állnak, és nem érzik magányosnak magukat, ami ahhoz vezethet, hogy a tizenévesek kihagyják az ebédet, és az energiabevitel nagy részét a reggeli szünetben vagy az iskolai nap végén a helyi étkezdékből szerzik be.
Az a tágabb értelemben vett probléma is felmerül, hogy az iskolai étkeztetési politika nem biztosítja a minőségi táplálkozást – különösen a középiskolákban. A Jamie Oliver Alapítvány kutatói riadtan tapasztalták, hogy sok iskolában még mindig magas zsír- és cukortartalmú ételeket szolgálnak fel szünetben és ebédidőben – többek között pástétomot, pizzát, fánkot, muffint és süteményt, gyakran nagy adagokban. Mindez annak ellenére történt, hogy Oliver az elmúlt évtizedben fáradhatatlanul kampányolt a nemzet étkezési szokásainak megváltoztatásáért, miután a 2005-ben sugárzott Jamie’s School Dinners (Jamie iskolai vacsorái) című műsor feltárta az Egyesült Királyságban az iskolai étkeztetés szörnyű színvonalát. Oliver azóta azt mondta, hogy a gyerekek táplálkozásának javítására tett erőfeszítései nem váltak be, mert a jó étkezést még mindig “előkelő és középosztálybeli” problémának tekintik.
Az egymást követő kormányok közötti folytonosság hiánya és az iskolai étkezési normák értékelésének gyenge következetessége is hibás lehet. A jelenlegi iskolai étkeztetési tervet, amely gyakorlati és konkrét útmutatást ad arról, hogy az iskoláknak milyen ételeket és italokat kell és nem szabad kínálniuk, 2013 óta nem értékelték. És bár az iskoláknak kötelező követniük ezt a tervet, a valóságban nagy különbségek lehetnek abban, hogy az iskolák hogyan táplálják a gyerekeket.
Idő a cselekvésre
A kutatások azt mutatják, hogy a fiatalkorban felvett étkezési szokások általában a felnőttkorban is követhetők, így a tinédzserkor fontos szakasz az egészséges szokások kialakításának megkezdéséhez. Ahelyett tehát, hogy az ételválasztás teljes felelősségét a tizenévesekre hárítanánk, többet kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalok egészségesebb döntéseket hozhassanak.
Ez magában foglalhatja a tanulókkal való konzultációt, hogy bevonják őket az étkezési környezettel kapcsolatos döntések meghozatalába, valamint a jobb élelmiszer-oktatást. A választék csökkentése és az étlapok ésszerűsítése szintén bizonyítottan javítja az egészségesebb ételválasztást. Bár a tizenévesek egészségének tartós javításához olyan szélesebb körű kérdéseket is meg kell vizsgálni, mint az élelmiszerreklámok és az élelmiszerfejlesztés.
De természetesen nem csak az iskolákon múlik minden, a szülők is sokat segíthetnek az egészséges táplálkozást támogató otthoni környezet kialakításával. Itt a türelem elengedhetetlen, a kényelem pedig kulcsfontosságú – kínáljunk répát vagy apróra vágott gyümölcsöt, amikor éhesen lépnek be az ajtón iskola után. Legyenek példaképek – próbáljanak ki új gyümölcsöket és zöldségeket, és segítsenek a gyerekeknek felismerni, hogy a tápláló ételekkel való táplálkozás hatással van arra, hogyan érezzük magunkat, hogyan gondolkodunk, hogyan nézünk ki és hogyan teljesítünk.